|
A kérdőív utolsó részében a célcsoport tagjai saját generációjukról mondhatták el véleményüket, valamint fény derült jövőbeli terveikre is. Mivel a 15-25 éves célcsoport meglehetősen heterogén, a felmérésből készült tanulmány is külön kezel életkori csoportokat és természetesen férfiakat és nőket.
Bár azt eddig is sejtettük, hogy a mai középiskolás korúak a korábbi generációknál céltudatosabbak és jobban ki tudják használni a képességeik fejlesztésére kínálkozó lehetőséget jövőjük megalapozására, mégis talán meglepő, hogy a fiatalok számára nem az anyagi előnyök állnak első helyen, mikor céljaikról kérdezzük őket. Abban ugyan feltehetően mindannyian egyetértenek, hogy a megfelelő egzisztenciális szint elengedhetetlen a boldoguláshoz, az olyan tényezők, mint a szakmai elismertség és munkájuk haszna többek számára bírnak kiemeltebb jelentőséggel; a felsorolt tényezők közül előbbit a 15-25 évesek 38 százaléka, utóbbit 29 százalékuk választotta. Az anyagi gazdagságot, mely a korosztály 15 százalékánál szerepel fő célként, a másokon való segítés is szorosan megközelíti; előbbi a fiúk/férfiak, utóbbi a lányok/nők körében dominánsabb.
Az elkövetkező 10 év távlatát tekintve a célcsoport kétharmadának van elképzelése, terve a jövőre nézve, még ha nem is tartja azokat sziklaszilárdnak, meglepő ugyanakkor, hogy a fiatalabbak, 15-17 évesek határozottabbak e téren, mint idősebb, 23-25 éves társaik. Úgy tűnik tehát, hogy a pályaválasztás előtt állók inkább tudnak előre tervezni, mint a pályájukon már elindult társaik.
Arra, hogy a fiatalok pályaválasztását milyen mértékben befolyásolja a különböző szakok diplomáinak értékéről alkotott kép, a felmérést nem ad választ, azonban rámutat az egyes képzések megítélésére. A 23-25 évesek az orvosi- után a műszaki diplomát tartják hazánkban a legértékesebbnek. Ezt követik a jogi- és a közgazdasági-, gazdasági szakok. Az informatikus végzettség furcsa mód csak a negyedik a rangsorban, a lista végén a bölcsész és a művészeti diplomák szerepelnek.
|
